(A közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)
Bevezetés
Korábbi cikkemben[1] utaltam arra, hogy a víziközmű szolgáltatásban fennálló feszültségek 2022-ben tovább erősödhetnek: nevezetesen a 2021-ben már többszörösére növekedett energiaárak az orosz-ukrán háború hatására gyakorlatilag kigazdálkodatlanná válnak az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégeknek, mert a jelenlegi jogszabályok alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműveknek nincs jogszabály adta lehetőségük arra, hogy az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá meneküljenek a magas elektromos áramdíj elől. (Megjegyzem az állami szolgáltatóknak sem, de ezeknek nyilván nem kell a fizetésképtelenségétől tartani)
Szintén egy korábbi cikkemben[2] utaltam arra, hogy ebből a helyzetből az egyedüli végleges megoldást a szektor államosítása jelentheti, amelynek részletes végrehajtási szabályai nélkül a folyamat egyelőre nem folytatható le ésszerű időn belül.
(A privatizációt, mint megoldási lehetőséget nem elvi okokból zárom ki, hiszen arra a köztudattal ellentétben igenis van lehetőség (bár rendkívül korlátozott feltételek mellett) a koncesszió kapcsán, hanem azért, mert nincs olyan befektető (akár hazai akár külföldi) ebben a jogi és gazdasági környezetben felelősségteljesen merne hosszú távon gondolkodni a magyar víziközmű szolgáltatásban.)
Ebben a helyzetben kézenfekvő az állami szolgáltatáshoz történő csatlakozás megtörténtéig, a szolgáltatás ellátása közérdekű üzemeltetés keretében történhet, és feltehetően számos esetben így is fog történni, érdemes tehát a jogintézményt alaposan körbejárni.
Az alábbi tanulmányban összefoglalom, hogy milyen feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség a közérdekű üzemeltetésre.
Látni fogjuk, hogy ez korántsem csak akkor állhat elő, ha valamilyen „nagy baj” van a víziközmű szolgáltatással (pl. valamilyen jelentős havária történik), vagy a viziközmű szolgáltatóval (fizetésképtelen lesz, vagy működése ellehetetlenül), de akár néhány adminisztratív kérdés is esetében is sor kerülhet rá sor (működési engedély megszűnése, de akár csak az egységes üzemeltetési szerződés megszűnése is).
Ezeknél is izgalmasabb kérdés, hogy ad -e lehetőséget a közérdekű üzemeltetés az egy évtizeddel ezelőtti konfliktusok elkerülésére, vagyis hogy megismétlődhetnek-e még a nagy vízműháborúk Magyarországon?
A közérdekű üzemeltetés jogi természete:
A közérdekű üzemeltetési jogviszony lényegében a három klasszikus víziközmű üzemeltetési szerződésen kívül (a bérleti üzemeltetési szerződés, a vagyonkezelési szerződés, és a koncessziós szerződés) a negyedik üzemeltetési szerződés típus, amely viszont speciális annak alanyai (a szerződés lényegében a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) és a Közérdekű Üzemeltető között jön létre), és annak időtartama (kizárólag határozott időre jöhet létre) valamint gazdasági tartalma miatt.
A közérdekű üzemeltetési szerződés egy speciális, de nem új polgári jogi jogintézmény, az un „kényszerkötelmek” közé sorolható. „Kényszerkötelmekről akkor beszélhetünk, ha konszenzus, jogellenes károkozás vagy jogalap nélküli gazdagodás hiányában valamely jogszabályi parancsra áll elő kötelmi helyzet (pl. szerződéskötési kötelezettség)”[3]
Esetünkben ez a kényszerkötelmi helyzet abból ered, hogy az üzemeltetési szerződést nem az Ellátásért Felelős, valamint a Viziközmű Szolgáltató cég közötti egybehangzó akaratnyilvánítása, hanem egy közigazgatási aktus: a MEKH határozata hozza létre, sőt – ahogy majd látjuk – a kötelmi viszony elsődlegesen nem is az Ellátásért Felelős és a Szolgáltató, hanem a MEKH és a Szolgáltató között jön létre.
2013 óta a MEKH egy sor alkalommal határozott közérdekű üzemeltető kijelöléséről, kezdetben azonban ezek túlnyomó többsége abból adódott, hogy a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban a Vksztv. vagy a „Víziközmű törvény”) hatályba lépését követően a szolgáltatási jogát elvesztő korábbi víziközmű szolgáltatók helyére az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerűen elmulasztottak másik, immár szolgáltatási engedéllyel rendelkező új víziközmű szolgáltató céggel üzemeltetési szerződést kötni. Ezeknek a kijelölések gyakorlatilag inkább csak felgyorsították az integrációs folyamatot, és csaknem 100%-ban azzal az eredménnyel zárultak, hogy közérdekű üzemeltetőként kijelölt cég „normál” üzemeltetési szerződést (bérleti-üzemeltetési, vagy vagyonkezelési) kötött az ellátásért felelős önkormányzattal.[4]
2021 során azonban már három eset[5] is adódott amikor „puskaporos” körülmények között kellett a MEKH-nek közérdekű üzemeltető kijelöléséről gondoskodni, és ezekben az esetekben már élesen kirajzolódtak a jogintézmény legfontosabb vonásai
A közérdekű üzemeltetést megalapozó okok:
Mindenekelőtt tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen körülmények teszik lehetővé és indokolttá a közérdekű üzemeltető kijelölését? A Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a Vksztv.) a következőképpen rendelkezik:
- § (1) A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha
- a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
- aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,
- ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,
- ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli, vagy
- ad) a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a vonatkozó működési engedélyt visszavonta, és
- b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.
(1a) A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.
A közérdekű üzemeltetés a Vksztv. első és legfontosabb alapelvéből az ellátásbiztonság alapelvéből vezethető le[6], éppen ezért a kijelölés objektív oka kell, hogy legyen az ellátás biztonság veszélybe kerüljön. A 32.§ (1) aa-ad.) pontjai azokat az eseteket sorolják fel, amelyek fennállása esetén kétségtelenül fennáll az ellátásbiztonság veszélyeztetése.
Nagyon fontos kérdés ugyanakkor, hogy az aa.)-ad.) pontokban felsorolt okoknak és a b.) pontban meghatározott oknak, – vagyis, hogy az ellátásért felelős a víziközmű szolgáltatásról nem gondoskodott[7] – konjuktíven kell fennállnia! Nem elég tehát, hogy pl. az aa.) pont szerint az üzemeltetési szerződés megszűnt (hiszen ez a Felek közös megállapodásán is alapulhat), de szükséges az is, hogy az ellátásért felelős másik – szolgáltatási engedéllyel rendelkező -víziközmű szolgáltatóval kötött üzemeltetési szerződés útján NEM gondoskodott.
A 32.§ (1) ab.) alpont szerint a közérdekű üzemeltető kijelölésére ad okot, ha a Szolgálató „víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be”. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Vksztv. ezen rendelkezése nem azonos a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban a Cstv.) 27.§ (2)[8] bekezdésében megfogalmazott fizetésképtelenség fogalmával! Ahhoz, hogy a MEKH a Vksztv. 32.§ (1) ab.) pontjának fennállását állapítsa meg nem szükséges, hogy a szolgáltató ellen az illetékes bíróság jogerősen csőd- vagy felszámolási eljárást rendeljen el. Ezt erősíti a jogszabály azon megfogalmazása, hogy „következik be” kifejezést használ, és nem „következett be” kifejezést, tehát nem egy eredmény állapotot, hanem egy folyamatot minősít. Konkrét, immár jogerős határozattal lezárt ügyben a MEKH ellenőrzés során megállapította, hogy az adott szolgáltató gazdasági pénzügy lehetetlenülése következett be (bár nem állt csőd vagy felszámolási eljárás alatt), ezért a szolgáltatói engedélyt – többszöri felszólítást követően – visszavonta, és – mivel az ellátásért felelős önkormányzatok nem kötöttek szerződést másik szolgáltatóval – a közérdekű üzemeltetőt jelölt ki.[9]
A jogszabály következő fordulata szerint közérdekű üzemeltető kirendelésére okot adó körülmény áll be, ha „a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli”. Ebben az esetben nemcsak az a követelmény, hogy a szolgáltató a tevékenység végzése során megszegje a jogszabályokat, de az is, hogy ez a jogszabálysértés közvetlenül veszélyeztesse biztonságos ellátását (üzembiztonságot), és vagy a felhasználók ellátását (ami így tehát az üzembiztonság sérelme nélkül is előállhat)
A jogszabály ezen tényállási eleme a Felek által egy konfliktus során jogilag vitássá tehető, hiszen a jogszabálysértést igazolni kell, akár úgy, hogy erről a MEKH korábban jogerős határozattal rendelkezett (tehát adott esetben akkor is ha a MEKH a jogszabálysértést megállapította, de Szolgáltató nem kezdeményezett az ellen közigazgatási bíróságon felülvizsgálatot), illetve azt is hogy ennek a jogszabálysértésnek a mértéke elegendő volt–e ahhoz, hogy veszélyeztesse a biztonságos ellátást és/vagy a fogyasztók ellátását? A törvényhely a „jogszabályi előírások” alatt nyilván nem csak a Vksztv.-ben foglalt előírások megszegését érti, hanem bármilyen jogszabályét, ennélfogva itt felmerülhet a környezetvédelmi jogszabályok megsértése, vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése is, mivel mindkettő állhat összefüggésben az két másik tényállási elemmel, mint eredménnyel (a biztonságos ellátás és a felhasználók ellátása), nehéz viszont feltételezni, hogy pl. az adójogszabályok megszegése ilyen helyzetet eredményezzen. (Ez viszont szóba jöhet a gazdasági pénzügyi ellehetetlenülés-nél)
Szintén bírói mérlegelés kérdése lehet tehát, hogy az adott jogszabálysértés mennyiben veszélyeztette az ellátás biztonságot. Feltehető, hogy a jogalkotó ezt különösen súlyos természetkárosító eseményekre, nagyfokú gondatlanságokra, esetleg szándékosságra tartotta fenn.
A következő fordulat a 32.§ (1) ad.) pontja arra azon esetekre vonatkozik, ha a Hivatal korábban visszavonta az adott Szolgáltatótól annak
- szolgáltatói engedélyét[10]
- vonatkozó működési engedélyét[11]
A szolgáltatói engedély visszavonására a Vksztv. 37/A.§ (5)[12] bekezdésben foglaltak esetén vonhatja vissza. Meg kell jegyezni, hogy ez nem feltétlenül alapulhat a Szolgáltatónak felróható magatartáson (Vksztv. 37/A.§ (4) b.)), elegendő ha valamely gazdasági vagy pénzügy feltételnek, de akár tulajdonosi összetételének a Szolgáltat már nem felel meg.
Fontos kiemelni, hogy a szolgáltató engedély visszavonása egyben valamennyi működési engedély visszavonását eredményezi, míg a működési engedély visszavonása csupán az adott ellátási területre, vagy víziközmű rendszerre vonatkozó működési engedély visszavonását jelenti, amely alapulhat akár a magának a Szolgáltatónak a kérelmén is. Megint csak fontos hangsúlyozni, hogy itt is objektív feltétel, hogy az adott ellátási terület ellátási felelőse emellett nem gondoskodott arról, hogy egy másik viziközmű szolgáltatóval kössön üzemeltetési szerződést.
Szintén fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a MEKH az engedélyeket mindig egy bizonyos víziközmű rendszerre adja meg. Adott esetben egy viziközmű szolgáltató olyan ellátási területtel rendelkezhet, amely több viziközmű rendszert foglal magába. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy szolgáltatási engedélyét elvesztő viziközmű szolgáltató üzemeltetési területét – viziközmű rendszerenként – több közérdekű üzemeltető között “ossza fel” a MEKH, mint ahogy konkrét ügyben 2021 végén ez meg is történt.[13]
Amint látható a törvény a Szolgáltatók vonatkozásában objektív és szubjektív okokat állapít meg közérdekű kijelölés okaként:
A Vksztv. igyekezett olyan objektív körülményeket felsorolni, amelyek fennállása esetén a MEKH-nek az ellátásbiztonság alapelvét „mindenek felett” szem előtt tartva ki kell jelölnie az adott ellátási területre a közérdekű üzemeltetőt. Ezeknek a feltételeknek mindenkor kötelező konjuktív feltétele kell, hogy legyen az ellátásért felelős azon magatartása, hogy az üzemeltetési szerződés megkötését egy másik szolgáltatási engedéllyel rendelkező víziközmű szolgáltatóval elmulasztotta.
Az ellátásért felelős (értelemszerűen ez a gyakorlatban a települési önkormányzat) mulasztása nem kell, hogy neki felróható legyen, hiszen ilyen feltételek esetén objektíve nem is áll elég idő az ellátásért felelős rendelkezésére, hogy Vksztv.-ben előírt pályáztatási kötelezettségének[14] eleget tegyen. A felróhatóság kérdése csak a mulasztás miatt esetlegesen kiszabott viziközmű felügyeleti bírság esetén merül fel, és általában nem is a kijelölésre okot adó körülmények bekövetkezése során, sokkal inkább jellemző arra a szituációra, amikor a MEKH már kijelölte a közérdekű üzemeltetőt, és felszólítja az ellátásért felelős, hogy záros határidőn belül állapodjon meg (kössön üzemeltetési szerződést) egy engedélyes viziközmű szolgáltatóval A gyakorlati tapasztalatok azok, hogy amennyiben az ellátásért felelős a pályázati kiírásról gondoskodik, de legalább igazolni tudja, hogy tárgyalásokat folytat egy viziközmű szolgáltatóval úgy a MEKH meglehetősen türelmesen jár el a kérdésben, és akár a közérdekű üzemeltetés határidőjének meghosszabbítását is engedélyezi. (pl. Ha az önkormányzat igazolja a pályázat kiírását, de annak törvényes átfutási ideje meghaladja a közérdekű üzemeltetés leteltének időpontját, vagy egyszerűen a érvénytelennek vagy eredménytelennek bizonyul, és új pályázat kiírása válik szükségessé. Stb.)[15]
A Víziközmű törvény végrehajtásáról rendelkező 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet (továbbiakban a Vhr.) a fenti rendelkezéseket még azzal egészíti ki a 17.§ (4) bekezdésben, hogy amennyiben előre láthatóan olyan körülmények állnak elő, amelyek indokolttá teszik a közérdekű üzemeltetés elrendelését, úgy azt a mind az ellátásért felelős, mind a Szolgáltató köteles a MEKH felé hivatalosan bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezettséget okról való tudomásszerzést követő 1 azaz egy napon belül kell gyakorolni, és annak elmulasztása elméletileg bírsággal járhat, illetve a „víziközmű szolgáltatással járó kötelezettségek lényeges megszegésének” minősül. Ebben a tekintetben a jogszabály úgy fogalmaz, hogy “az a személy”, vagyis nem különbözteti meg a kötelezettség tekintetében az Ellátásért Felelőst, és a Szolgáltatót. Érdekes módon ebből mindkét Fél vonatkozásában az következik, hogy ha tudomást szereznek a MEKH ilyen tartalmú határozatáról, akkor a másik féllel szemben gyakorolhatják a Vksztv-ben szinte már teljesen ellehetetlenített felmondási jogot.[16] (Előfordulhat pl. Olyan furcsa eset, hogy az Szolgáltató – aki valamilyen módon megússza a működési engedélyének visszavonását – arra hivatkozással mondja fel az ellátási felelőssel kötött üzemeltetési szerződést, hogy az ellátásért felelős tudott arról, hogy a szolgáltató pénzügyileg ellehetetlenült, és mégsem jelentette be a MEKH felé. Ennek persze feltétele lenne, hogy az Ellátásért Felelős korábban a MEKH jogerősen marasztalja. Hozzáteszem, hogy a MEKH gyakorlatában legjobb tudomásom szerint még nem volt erre példa)
Még a víziközmű szakmában is kevésbé ismert, de a közérdekű üzemeltető kijelölésének van még egy törvényes oka, amely a Vksztv 32.§ -ban csak implicite szerepel, és az ténylegesen a Vhr. 17. § (16)[17] bekezdéséből ismerhető meg, amely visszamutat a Vksztv. 83.§ (3a) és (3)[18] -okban foglaltakra.
Logikusnak érezzük, hogy a közérdekű üzemeltető kijelölésére akkor kerülhet sor, ha a viziközmű szolgáltatással kapcsolatban “valami nagy baj van”, azonban e a rendelkezés lényegében viszont csak egy adminisztratív mulasztást büntet közérdekű kijelöléssel:
Itt azonban arról volt szó, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépésével a jogszabály az “egy rendszer egy üzemeltetési szerződés” alapelve alapján arra kötelezte az ellátásért felelősöket, és a szolgáltatókat, hogy az üzemeltetési jogviszonyukat egységes szerkezetbe foglalják 2017. December 31-ig. Ennek elmulasztása esetén a Hivatal a 83.§ (3b) alapján közérdekű üzemeltető rendel ki. (Megjegyzem legjobb tudomásom szerint ez még számos szolgáltató esetében a mai napig nem történt meg, és arról sincs tudomásom, hogy ilyen esetben a MEKH valóban közérdekű üzemeltetőt rendelt volna ki). Ez a kijelölési ok meglehetősen kilóg a többi objektív vagy szubjektív ok közül tekintve, hogy a többi esetben mindig fennálló objektív feltétel – hogy az ellátásért felelős nem gondoskodott másik üzemeltetőről – itt ez értelemszerűen nem áll fenn. A jogalkotó feltehetőleg a jogszabály végrehajtását kívánta motiválni ezzel a szankcióval
A közérdekű üzemeltető kijelölésének folyamata:
A közérdekű üzemeltetőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések talán a legjobban kidolgozottak a víziközmű jogban: A Vksztv külön cím[19] alatt, a Vhr. pedig önálló fejezetben[20] kezeli a kérdést.
A közérdekű üzemeltető kijelölésére vonatkozó eljárás igen szigorú és a jogban szokatlanul szoros határidőkhöz kötött, amelyet a MEKH eddigi gyakorlatában mindig meg is tartott:
Az eljárás az okról történő tudomásszerzéssel indul (a jogszabály nem korlátozza a MEKH-et abban, hogy az eljárást a Vhr. 17.§ (4) bekezdésében taglalt bejelentéséhez kösse, így az pl. közérdekű bejelentés alapján, vagy köztudomású tény alapján is megindulhat), és egy azonnali tisztázó vizsgálat eredményét követően 3 napon belül megindul. (a kijelölési okoktól függ persze, hogy mit kell tisztázni, de az elsődleges kérdés itt is az, hogy a kijelölésre okot adó körülmény mellett, az ellátásért felelős gondoskodott-e az új szolgáltatóról)
A közérdekű üzemeltető kijelölésének folyamatát a Vhr. 17.§ -a részletesen tárgyalja, ennek alapján a közérdekű üzemeltető kijelölése egy olyan lista alapján történik, amelyre a viziközmű szolgáltatók önként jelentkeztek. Ezen lista alapján jelöli a MEKH egy szempontrendszer szerint azt a szolgáltatót, amely a körülmények alapján a legalkalmasabb a feladatra[21].
Ennek részletes ismertetésére már csak azért sem térek ki, mert a Vksztv. Mint a Vhr mögöttes és magasabb szintű jogszabálya a Vksztv. 32. § (2) második mondatában úgy fogalmaz, hogy “ha víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával – bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni”. Ebből következően a Hivatalnak joga van – és ezzel a joggal az utóbbi időben többször élt is – gyakorlatilag bármely a Szolgáltatót közérdekű üzemeltetőként kijelölni.
Ebben a tekintetben a Hivatalnak ahhoz is joga van, hogy éppen azt a Szolgáltatót jelölje ki közérdekű üzemeltetőként, amellyel szemben a kijelölésre okot adó körülmények felmerültek!
2022 első negyedévében a MEKH már két alkalommal is úgy határozott, hogy éppen azt a Szolgáltatót kötelezte a közérdekű üzemeltetésre, amellyel szemben a Vksztv. 32. §-ában meghatározott okok felmerültek[22].
Ezek közül az egyik esetben, ahol a kijelölésre az ellátásért felelős felmondása adott okot, miközben a Szolgáltató más ellátási területeken zavartalanul üzemeltetett tovább, viszonylag könnyen értelmezhető volt.
Ugyanakkor egy másik esetben[23], ahol nemcsak az ellátásért felelős felmondása, de a Szolgáltató külön határozattal megállapított pénzügyi ellehetetlenülése (folyamatban lévő felszámolási eljárás) folytán a MEKH már az érintett Szolgáltató működési engedélyét és szolgáltatási engedélyét is visszavonta (!) ennek ellenére a MEKH a Szolgáltatót további működésre kötelezte.
(Megjegyzendő, hogy mindkét esteben az indokolta a rendkívüli intézkedést, hogy bár a Hivatal mindkét ügyben korábban kijelölte a közérdekű üzemeltetőt, azok azonban a – felkészülésre álló idő rövidségére hivatkozva – nem vállalták az eredeti határidőben a szolgáltatás átvételét.)
Ennek magyarázata egyfelől az ellátásbiztonság már sokat emlegetett alapelvének érvényesítéséből következik, másrészt a kijelölő határozat egyik kötelező eleme a Vhr. 18. § (7) pontja szerint: (a kijelölést tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell) “7. a Hivatalnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a víziközmű-szolgáltatás fenntartását a kijelölés időtartamára biztosítják,” Ebből következően tehát a MEKH a kijelölés ideje alatt tehet olyan intézkedést, amely a korábbi szolgáltatót ideiglenesen a szolgáltatás biztosítására kötelezik.
Korábbi üzemeltetési jogviszony megszűnése, és birtokba vétel kérdése:
Levonva a következtetéseket a Víziközmű törvény megalkotását megelőző nagy “viziközmű háborúk” tanulságából[24], a Vksztv. És a Vhr. nagyon pontosan és szigorúan szabályozza, azt a folyamatot, amelynek keretében Korábbi Szolgáltató köteles a szolgáltatás átadni a Közérdekű üzemeltetőnek. Erre az utóbbi időben nagy szükség is volt, mivel tíz évvel a Vksztv. Hatályba lépését követően ismét konfliktus helyzetek álltak elő a szektorban.
Jelen munka megírásakor létező, és még folyamatban lévő ügyben az ellátásért felelős önkormányzat és a szolgáltató közötti sorozatos viták eredményeként az ellátásért felelős felmondta az viziközmű szolgáltatóval kötött üzemeltetési szerződést. A Korábbi Szolgáltató vitatta a felmondás jogszerűségét mind tartalmi mind alaki szempontból. Ugyanakkor ebben az ügyben a Korábbi Szolgáltató nem tagadta meg a víziközművek birtokba adását, sőt az a Vksztv. és a Vhr. előírásainak megfelelően meg is történt.[25]
Amint láthattuk a jogszabály azt várja el az ellátásért felelőstől, hogy amikor gyakorolja a felmondási jogát (ide nem értve a Nemzeti Vízművekhez való csatlakozás lehetőségét[26]), akkor már legalábbis rendelkeznie kellene egy másik szolgáltatási engedéllyel rendelkező és működési engedély megszerzésére alkalmas viziközmű szolgáltatóval kötött üzemeltetési szerződéssel (akár előszerződés jelleggel is). Előfordulhat azonban (ahogyan konkrét esetben meg is történt), hogy a Szolgáltató vitatja a felmondás jogszerűségét, és a szerződés fennállására hivatkozással megtagadja a birtokba-adást. Ebben az esetben a bírósági jogvita akár évekig is megakadályozhatná, hogy az új szolgáltató birtokba léphessen.
Szerencsére ilyen esetben – mint ahogy a konkrét esetben is történt – önmagában a felmondási jog gyakorlása “beindítja” a MEKH-nél a közérdekű üzemeltető kijelölésének eljárást függetlenül attól, hogy egyébként a felmondás gyakorlása jogszerű volt –e vagy sem, hiszen a MEKH kezében mindig ott van a Vksztv. 32.§ (2a) pontjában meghatározott “egyéb ok” az eljárás megindítására.
Egyrészt a Vhr. 18. § (1) bekezdés 8. pontja szerint a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatban meg kell határozni az “az érintett felek jogait és kötelezettségeit a közérdekű üzemeltető birtokba lépésére vonatkozóan,”, másrészt a Vksztv. 32.§ (4) bekezdése kimondja, hogy “(4) A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony, valamint a működési engedély hatályát veszti.” Igaz ugyan, hogy a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat ellen van helye bírósági felülvizsgálatnak, ez azonban a határozta végrehajtására nem bír halasztó hatállyal, ugyanakkor a közigazgatási bíróság előzetes intézkedéssel dönthet arról, hogy a határozat végrehajtását felfüggeszti-e. Amennyiben ez a Vhr. 32. § (4) bekezdése szerinti birtokba lépést megelőzően történik meg, úgy a köztes állapot a bírósági döntés meghozataláig fennmarad.
A birtokba lépéssel egyidejűleg viszont ezek a kérdések lezárulnak, hiszen függetlenül a Korábbi Szolgáltató és az Ellátásért Felelős között jogvitára a közöttük fennálló üzemeltetési jogviszony hatályát veszti, melynek eredményeként a Felek között a birtokállapot már nem lehet vitás, a jogvita már csak arról szólhat, hogy ki szeghetett szerződést, és ennek milyen kártérítési következményei lehetnek.
Megjegyzendő, hogy a Vksztv. 32. § (4) bekezdése viszont birtokba-lépéssel mint eredménnyel számol, tehát az ehhez fűződő jogkövetkezmények is ezt követően állhatnak be.
Magára a birtokba lépésre a Vhr. 18. § (3) egy jegyzőkönyv felvételét fűzi, mint alaki feltételt.
Ezen jegyzőkönyv felvétele során mind az Eljárásért Felelősnek mind a hivatalnak joga van részt venni. A jogszabályok azt már nem határozzák meg részletesen, hogy ebbe a jegyzőkönyvbe mit kell belefoglalni, ezért általánosságban azt lehet elmondani, hogy mindazt amit a Felek az átadás átvétel kapcsán fontosnak tartanak. A gyakorlatban a birtokba adás szokásjogi alapon a fontosabb víziközmű műtárgyak közös bejárásával, azok állapotának rögzítésével, a rendszerirányító eszközök átadásával, kódok és a kulcsok átadásával jár. Külön folyamat, és általában nem is történik meg egy nap alatt a fogyasztási helyek bejárása, és a mérők állapotának (hitelességének) ellenőrzése.
Záró gondolatok
Végezetül megállapíthatjuk, hogy a közérdekű üzemeltetés jogintézménye alkalmas arra, hogy jól kezelje az ellátásbiztonság kérdését abban az esetben is, ha az önkormányzati szolgáltatók működése ellehetetlenülne a közeljövőben. Az üzemeltetési feladatokat azok a többségi állami tulajdonban álló regionális víziközmű szolgáltatók veszik át nagy valószínűséggel, amelyek a Nemzeti Vízművek Zrt. megbízásából egyébként is ellátnák az állami kézbe vett szolgáltatást (de a közérdekű üzemeltetés esetén nem kötelesek azt – a jelenlegi előírások szerint – rentábilisan gyakorolni) Viták előfordulhatnak majd, különösen nagy tagsággal rendelkező Szolgáltatók esetében, ahol a tagok egy része az állami szolgáltatáshoz történő csatlakozással, másik része a saját szolgáltató fenntartásával értene egyet. Az egy évtizeddel ezelőtti nagy vízműháborúk kialakulását azonban a közérdekű üzemeltető jogintézménye eredményesen akadályozza meg. Igaz, hogy van egyetlen sebezhető pont: a birtokba lépés ténye, amely egy bírói ideiglenes intézkedés esetén évekig fennálló köztes állapotot idézhet elő.
[3] Bíró György: A KÖTELMI JOG ÉS A SZERZŐDÉSTAN KÖZÖS SZABÁLYAI (Egyetemi tankönyv 6. (átdolgozott) kiadás Kiadó: ,Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért 110-111.oldal.
[5] 1.) VKEFFO-9394/2021 számon indult ügyben az Ellátásért Felelős felmondása indította el az eljárást, de a határozat meghozatalára a Korábbi Szolgáltató pénzügyi ellehetetlenülése miatt is sor került.
2.) VKEFFO/8879/2021 számú esetben a Korábbi Szolgáltató sorozatosan a nem felelt meg a Vhr.-ben előírt gazdasági feltételeknek, melynek eredményeként végül a MEKH végül visszavonta a szolgáltatási engedélyét. A közérdekű üzemeltető kijelölését (viziközmű rendszerenként itt három is kijelölésre került) is a szolgáltatói engedély visszavonása indokolta.
3.) VKEFFO-815/2022 számú esetben az Ellátásért Felelős felmondása, ezzel együtt a működési engedély visszavonása indokolta a közérdekű üzemeltető kijelölését
[6] Vksztv. 1.§ (1) b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely
- ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá
- bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.
[7] A viziközmű szolgáltatás biztosítása az Ellátásért Felelős részéről a Vksztv.5/F. §(3) alapján a víziközmű szolgáltatóval történő üzemeltetési szerződésen keresztül történik:
(3)A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős:
- a) kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,
- b) a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,
- c) figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását.
[8]Cstv. 27. §
(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
- a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy *
- b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy *
- c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
- d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
- e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
- f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
[9] VKEFFO-9394/2021
[10] Vhr. 20.§
[11] Vhr 23.§
[12] 37/A. §
(5) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a működési engedélyt visszavonja, ha
- a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,
- b) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
- c) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy
- d) az e törvényben meghatározott más esetben.
[13] VKEFFO/8879/2021
[14] Az üzemeltetési szerződés megkötését megelőző pályázati eljárás feltételeit a Vhr. II. fejezete tartalmazza, ennek átfutási ideje a hiánypótlásokat és az estleges jogvitákat is beleszámítva több hónap is lehet.
[15] VKEFFO-2795/2018. számú ügyben pl. a MEKH elfogadta az Ellátásért Felelős nyilatkozatát, hogy az üzemeltetési szerződést objektív okokból még nem tudta megkötni a közérdekű üzemeltetés alatt
[16] lásd Vksztv. 20.§ (A rendes felmondás joga gyakorlatilag ki van zárva, kivéve ha erről van rendelkezés az üzemeltetési szerződésben. A MEKH gyakorlatában azonban nem foglalkozik a felmondás jogszerűségével, hanem kirendeli a közérdekű üzemeltető. a Szerző megjegyzése)
[17] Vhr. 17. § (16) A Vksztv. 83. § (3a) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetében a Hivatal a (15) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
[18] Vksztv. 83. § (3a) Ha egy adott víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős tulajdonnal rendelkezik és a víziközmű-rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek való megfelelés érdekében a vízközmű-rendszer üzemeltetési jogviszonyának egy szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell hajtani. A létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában a működési engedély módosítása igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga után.
(3b) * A (3a) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az érintett víziközmű-rendszerre közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.
[19] IV. Fejezet 11.cím
[20] III. fejezet
[21] 12) A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölése során figyelembe veszi:
- a) az érintett ellátási terület földrajzi elhelyezkedését, az üzemeltetés feladatainak logisztikai szempontjait,
- b) az érintett víziközmű-rendszereken alkalmazott technológiai megoldásokat, az azok által igényelt szakmai felkészültséget,
- c) a kijelölési eljárás megindítását kiváltó üzemeltetési tevékenység körében megállapított hiányosságok jellegét,
- d) a víziközmű-szolgáltatók közérdekű üzemeltetés során felmerülő a szolgáltatási díjban nem fedezett beruházások és üzemi költségek nagyságát,
- e) a feladatok átvételéhez szükséges előkészület időigényét.
[22] VKEFFO-815/2022
[23] VKEFFO-9394/2021
[24] Számos kisebb nagyobb jogvita volt 2010-ig , de a legnagyobb nemzetközi jogvitát is eredményező ügy a Pécs Megyei Jogú Város és a Suez Enviroment között 2009-2013 között zajlott ügy volt a Pécsi Vízmű Zrt. kapcsán
[25] A jelen munka elkészítéséig – a Vksztv. hatályba lépése óta – szerencsére még nem volt arra példa, hogy egy korábbi szolgáltató megtagadta volna a MEKH határozat végrehajtását, vagyis a víziközművek birtokba-adását. Ugyanakkor a rokon ágazatban távhőszolgáltatás, illetve a hőtermelés üzemeltetésének átadása során a közelmúltban már sor került ilyen helyzetre, és az abból kialakult jogviták még a jelen munka elkészítésekor is folyamatban vannak. Ilyen esetben a MEKH-nek mint közigazgatási hatóságnak joga van határozatában az üzemeltetéshez szükséges vagyontárgyak birtokbaadását elrendelni, és ezen határozatot az illetékes jegyző (nem feltétlenül eshet egybe az ellátásért felelős jegyzőjével), mint elsőfokú birtokvédelmi hatóság jogosult akár karhatalmom útján is végrehajtani. (Ahogy a hivatkozott esetben meg is történt.)
