2023. május végén több polgármester barátom is izgatottan hívott fel, hogy hallottam-e a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAT) június 1-ei konzultációjáról, „merthogy azon komoly bejelentések lesznek” a Budapesti Agglomerációt (Agglomeráció) érintő víziközmű problémákról, és azok megoldásáról.
Tudva levő, és már számtalanszor leírtam, hogy a viziközmű szolgáltatással kapcsolatos legnagyobb feszültségek éppen az ország legfejlettebbnek tartott, Budapestet övező agglomerációban vannak. Ezeken az oldalakon én is, de számos sajtótermék is írta már, hogy az víziközmű szolgáltatással kapcsolatban felmerülő problémák itt még a kapacitáshiánnyal is kiegészülnek (egyszeren nincs elegendő víz, és nincs elegendő szennyvízkapacitás). Az okok:
- a Kormány családbarát politikája (olcsó hitelek, lakásvásárlási kölcsön, babakötvény stb.stb.) egy már korábban megindult kivándorlási hullámot erősített fel a mára amúgy lakhatatlanná vált Fővárosból, ahol az ingatlan árak reménytelenné teszik, hogy egy fiatal házaspár lakáshoz jusson
- ezt a folyamatot 2019-21-ben még alaposan felpörgette a COVID is
- Az agglomerációt alkotó önkormányzatok infrastruktúrája képtelen lekövetni azt a népesség-robbanást ami az utóbbi években az Agglomerációban végbement, ez pedig a víziközmű infrastruktúrára különösen igaz, ha csak az elmaradt beruházásokra, és a rekonstrukciók hiányára gondolunk
- Az M0 körgyűrű kialakítása magával hozta az agglomerációs ipar fellendülését, amely szintén víz és szennyvíz kapacitásokat igényelne
- Az építésrendészeti szabályok elvonása az önkormányzatokról azt eredményezte, hogy a településeknek nincsenek eszközei a „trükkös” építkezések megakadályozására
- stb.stb.
Elmondhatjuk, hogy a politikai hozzáállás nélkül ez valamennyi agglomerációs önkormányzatnak az egyik legfőbb problémája lett az utóbbi években ezért is volt nagy a várakozás a szakmai rendezvénnyel kapcsolatban, ahol a meghívó szerint a Területfejlesztési Minisztérium és az újonnan felállított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is államtitkári szinten képviseltette magát.
A legnagyobb várakozás ugyanakkor a Energiaügyi Minisztérium Víziközmű-ágazatért felelős, mindössze egy hete kinevezett felelős helyettes államtitkárának előadását előzte meg „A viziközmű fejlesztés aktuális kérdései, különös tekintettel a Budapesti Agglomerációra” címmel, mivel a polgármesterek között elterjedt , hogy most valamilyen konkrét fejlesztési terv kerül ismertetésre az Agglomerációt érintően, esetleg valamilyen nagyívű állami beruházást is bejelentenek (agglomerációs gerincvezeték, vagy szennyvíztisztítási program stb.) Őszintén szólva magam is nagyon kíváncsi lettem, és több önkormányzati ügyfelemet is megkértem, hogy regisztráljon az eseményre, így végül már három település képviseletében is jelen lehettem.
Az első probléma éppen egybeesett a konzultáció tárgyával: az időpont, pontosabban annak kapcsolata a közlekedéssel.
A konferencia reggel 9 re került meghirdetésre, és ez lévén hétfő is, éppen egybeesik az Agglomerációból a Centrum felé tartó közlekedési csúccsal. Nekem egy 25 km -re fekvő településről másfél óráig tartott – igen kalandos útvonalakon – beérni, és éppen csak beestem a meghirdetett 9 órára. Az agglomerációs önkormányzatok képviselői elkéstek, vagy el se indultak, többek között a reménytelen parkolási helyzet miatt.
Mindezek alapján a konferenciát szervező a Láng Zsolt elnök úr csalódottságának adott hangot az alacsony érdeklődés miatt, holott az érdeklődés nagy volt, csak az időpont volt az agglomerációból tarthatatlan közlekedésileg. (Célszerű lenne a jövőben a szakmai fórumot későbbi időpontban kezdeni, vagy – mivel az Agglomerációt érinti – valamilyen agglomerációs településre szervezni, biztos vagyok benne hogy bármelyik Polgármesteri Hivatal boldogan vállalná fel a házigazda szerepét)
Láng Zsolt, mint a Középmagyarország Fejlesztéséért Felelős Kormánybiztos nyitó beszédében utalt arra, hogy ennek a szakmai megbeszélésnek az egyik fő eleme a víziközmű szolgáltatás lesz, mint a régiót érintő egyik legnagyobb probléma (Gondoljuk csak a tavaly nyári Solymári vízhiányra), a probléma pedig nem válaszható el a területfejlesztés és a építésügy és a közlekedésfejlesztés témakörétől, amelyeket érintő előadásokat hallgathattak meg a jelenlévők.
Elsőként Mayer Gábor a Területfejlesztési Minisztérium államtitkára tartott egy – nyugodtan mondható – tudományos igényű előadást a Budapesti Agglomerációról, komoly statisztikai adatok felsorolásával, és szociológiai elemzéssel egészen az 1970-es évekig visszamenően. Igazán kiváló előadás volt, számos diáját le is fényképeztem. Ezzel kapcsolatban csak az volt a probléma, hogy ezen a fórumon mindenki megoldásokat várt, és nem elemzést, azzal a ténymegállapítással, hogy most már sürgősen cselekedni kell.
Jóval operatívabb előadást tartott Lánszki Regő az Építési és Közlekedési Minisztérium Államtitkára, aki a folyamatban lévő, az építési joggal kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről tartott előadást. Az államtitkár prezentációjából kiemelendő, hogy az az új jogszabálytervezet az építési jogot alapelvekhez kívánja kapcsolni, ezen belül érintésre kerültek a zöld területek védelme, a műemlékvédelem, a barna mezős területek, a használaton kívüli ingatlanok, de Lánszki röviden érintette az un „tanya” problémát is. Az előadás végén Lánszki államtitkár jelezte, hogy maga is a kétoldalú eszmecseré tartja fontosnak a kérdésben, és javasolta, hogy minél több kérdés-felet interakció legyen a konferencia végén.
Az építési beruházási témakört követően Toróczkay Zsolt főosztályvezető helyettes tartott előadást a közlekedés fejlesztésről. Erről az előadásról is elmondhatjuk, hogy egészen kiváló, és tudományos igényű volt. A legfőbb szentenciája, hogy a jelenlegi M0 körgyűrűt be kellene fejezni (szerintem ezzel minden jelenlévő egyetértett), illetve, hogy szükség lenne egy a Centrumhoz közelebbi új körgyűrű megépítésére. Az előadásban ismertetésre kerültek a világ legnagyobb városainak körgyűrű rendszerei, ami nagyon érdekes volt, de a jelenlévőket sokkal inkább érdekelték volna az agglomerációt érintő konkrét útfejlesztések.
Utolsó előadásként került sor a víziközmű fejlesztésekkel kapcsolatos témakörre, amelyet a meghirdetett Rentz Tamás helyettes államtitkár helyett Koppány Balázs főosztályvezető tartott meg. Az előadás számomra csalódást keltett, mert csak már ezerszer elhangzott általánosságokat fogalmazott meg. Az egytelen nóvum az előadásban, ami Budapesti Agglomerációt érintette a néhány uniós program (KEOP. KEHOP) ismertetése volt, két konkrét projekttel: Pilisborosjenő, illetve a Budapestet ellátó kutak felújításának kérdéskörével. Rövid utalást történt a KEHOP + programra, és a svájci támogatási programra (az előbbivel kapcsolatban elhangzott, hogy az főleg a 2000 lakos alatti kistelepülések vízellátását oldhatja meg, ez utóbbival kapcsolatban viszont kiderült, hogy az Agglomerációt nem fogja érinteni) Az előadás szentenciája az volt, hogy „most már tenni kellene valamit”, fontos lenne az integráció, és „lehet” hogy rendezésre kerülnek a díjak is…Én természetesen elfogult vagyok a kérdésben, de a körülöttam ülő polgármesterek reakciójából is azt szűrtem le, hogy nagyon elégedetlenek a kapott információkkal.
Az előadás követően a került sor a kérdésekre. Sajnos néhány jelenlévő úgy gondolta, hogy ez jó alkalom arra, hogy elmondja ki ő, és mivel foglalkozik, ezzel jelentős időt vett el azoktól, akik valóban értékes kérdéseket tettek fel.
Érdekes, hogy az egyik legélesebb kérdést nem egy agglomeráció polgármester, hanem Tüttő Kata főpolgárhelyettes asszony tette fel, aki a Fővárosi Vízművek Zrt. problémáira utalva megkérdezte, hogy hogyan lehet hozzájutni azokhoz a pénzeszközökhöz, amelyeket Energiaügyi Minisztérium ad víziközmű üzemeltetés támogatására, illetve, hogy mikor lesznek piaci alapú díjak a víziközmű szolgáltatásban különösen a nem lakossági felhasználók kérdéskörében? Erre a kérdésre csak annyi volt a válasz, hogy a főosztályvezetőnek nincs felhatalmazása ilyen jellegű kérdések megválaszolására, és jelenleg az integráció (amely nem ér véget ebben az évben) végrehajtása az elsődleges feladat, miközben az Államtikárság dolgozik a díj kérdéseken)
Kiemelem az egyik jegyző kérdését, aki konkrétan megkérdezte, hogy van-e remény arra, hogy – legalább átmeneti jelleggel – a helyi önkormányzatok visszakapják az elsőfokú építési hatósági jogkört, hogy megfékezzék az építési engedélyekkel történő „trükközést”.
Győri Ottilia Budakeszi polgármestere tett fel még érdekfeszítő kérdést budakeszi úttal kapcsolatban: Budakeszi út egyes területein a busz-sofőrök nem vállalnak járatot, mert egészségkárosodás veszélye áll fenn a kátyusodás miatt, a helyreállítást viszont akadályozza, hogy az út alatt nagy nyomású ivóvízvezetékek vannak, ezért a rendszeres csőtörések miatt óriási dugók alakulnak ki. (A polgármester asszony kérdése jól tükrözte az Agglomeráció problémáinak komplex jellegét: A kérdés egyszerre demográfiai, közútfejlesztési, és a víziközmű fejlesztési is, illetve egyszerre fővárosi és agglomerációs probléma)
Összességében elmondhatjuk, hogy a BAT rendezvényén elmaradt a várt csoda, nevezetesen valamilyen konkrét, nagyívű fejlesztési terv bejelentése az Agglomeráció problémáinak komplex kezelésére.
Ezzel szemben nagy eredmény, és a szervezőket dicséri, hogy felismerték mekkora feszültség halmozódott fel ebben a kérdéseben, és fórumot biztosítottak a vélemények megformálásának. A legfontosabb tanulság, hogy a kezdeményezést folytatni kellene, és negyedévenként legalább szükség lenne ilyen jellegű rendezvényekre, hogy a helyi szinten felmerülő problémákkal a döntéshozók, és a jogalkotók közvetlenül találkozzanak.
Végezetül egy szubjektív javaslat a szervezők felé: Mivel a fórumon a viziközmű fejlesztéssel kapcsolatban került sor a legkevesebb információ átadására, szükség lenne egy hasonló fórum összehívására kizárólag a Agglomerációt érintő víziközmű problémák témakörében.
kelt: Budapest, 2023. 06. 11.
Dr. Szabó Iván
ügyvéd
