Az alábbi munkában arra keresek választ, hogy kikapcsolhatóak-e az elektromos áramszolgáltatásból a víziközmű szolgáltatást végző cégek az áramszolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt.
A válasz: igen, de mégsem.
Gondolom, hogy ez a korrektnek nem igazán nevezhető ügyvédi válasz nem elégít ki mindenkit, ezért kicsit bővebben megfogalmazva: megállapíthatjuk, hogy víziközmű szolgáltatást végző cégek áramellátásnak korlátozása esetén a közjog és a magánjog ütközése történik, és mindez „megfejelődik” egy kis alkotmányjogi kérdéskörrel.
A villamosenergiáról szóló jogszabályokban foglalt azon rendelkezések, mely szerint az Áramszolgáltatónak (a továbbiakban a közérthetőség érdekében ezt a megnevezést fogom hazsnálni) joga van díjfizetés elmaradása esetén a fogyasztót kikapcsolni a szolgáltatásból, ütközik a katasztrófavédelemi jogszabályokban, valamint a víziközmű szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokan foglalt azon rendelkezésekkel, melyek szerint a közellátást fenn kell tartani, és egészségügyi érdekekből a haváriát meg kell akadályozni.
A válasz egyébként is úgy korrekt, hogy álláspontom szerint egyes a víziközmű szolgáltató cégek üzemeltetésében lévő bizonyos víziközművek, illetve bizonyos víziközmű rendszerek nem függeszthetőek fel, illetve nem zárhatóak ki villamos áramellátásból.
(Áramszolgáltató alatt jelen munkámban a villamosenergia kereskedőt is értem.)
I. Miért lehet kikapcsolnia az áramot vízművekben?
A tisztánlátás érdekében először vizsgáljuk meg, hogy miért lehet kikapcsolni az áramot a víziközmű szolgáltató cégeknél?
A víziközmű szolgáltatást két társasági formában, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársasági formában végezhető, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott szolgáltatási engedély alapján lehet gyakorolni, amelyet a szolgáltató köteles is bemutatni a cégbejegyzése során a tevékenység felvétele esetén.
Néhány apró eltérés mellett egyébként a viziközmű szolgáltató kft., vagy zrt. semmiben nem különbözik a gazdaság általános szereplőitől, de legfőképpen nem kap semmilyen különleges jogi védelmet, pl. csőd vagy felszámolási eljárás esetére (erre terjedelmi okokból egy másik munkában térek ki részletesen).
A Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban a VET) szempontjából tehát a víziközmű szolgáltató gazdasági társaság nem minősül lakossági fogyasztónak, sőt még csak egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosultnak sem.
Ez azért fontos, mert – a víziközmű közszolgáltatási jogviszonyhoz hasonlóan, – ameddig a lakossági felhasználok, illetve az ún. védendő fogyasztók köre bizonyos kikapcsolási korlátozásban részesül, addig a víziközmű szolgáltató a VET szerint díjtartozás esetén gyakorlatilag bármikor kikapcsolható a villamosenergia ellátásból, ellentétben a lakossági felhasználókkal, amelyek esetében az Áramszolgáltatónak a VET. 47.§ -a szerint számos fogyasztóvédelmi rendelkezést be kell tartani.[1]
Ugyanakkor a VET a jogi személyek egy bizonyos csoportja számára is ad lehetőséget arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén mentességet kapjanak a kikapcsolás alól, ilyenek pl.
a VET 63/A §-a[2] alapján a szociális ellátást biztosító közintézmények.
Sajnálatos, hogy amint arra egy korábbi írásomban rámutattam[3], annak ellenére, hogy kizárólag önkormányzati tulajdonban álló víziközmű szolgáltató cégek jogszabályok formális értelmezése szerint megfelelnek az önkormányzati intézmény fogalmának, ennek ellenére nem tartozhatnak az önkormányzati intézmények körébe.
A VET 63/B.§ -a[4] pedig a társasházak számára biztosít egy minimális szolgáltatást a társasház közös helyiségeiben, ha a négy lakásnál nagyobb társasház valamely lakója fogyatékkal, élő vagy egyébként a társasház igazolja, hogy a fizetési késdelembe esett tulajdonostárssal szemben intézkedett.
Bár a VET értelmében a nem lakossági fogyasztónak minősülő egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók esetében a szolgáltatás 30 napos késedelem esetén minden további nélkül kikapcsolható, de esetükben legalább a visszakapcsolásra vonatkozó szigorúbb szabályok kerültek a jogszabályban rögzítésre. (VET. 47/A.§)
A víziközmű szolgáltatást nyújtó cégek ezen kategóriák egyikébe sem illenek bele, tehát esetükben az a kérdés, hogy az Áramszolgáltató mikor kapcsolhatja ki a szolgáltatást, az adott Áramszolgáltató Üzletszabályzatán alapul.
II. Miért nem lehet kikapcsolni az áramot a vízművekben?
Miért gondolom ennek ellenére, hogy bizonyos esetekben mégsem lehet a díjfizetés elmaradása miatt kikapcsolni a szolgáltatást a viziközmű szolgáltatóknál?
A válasz meglehetősen egyszerű: elektromos áram nélkül ma már nem lehet víziközmű szolgáltatást nyújtani: a víz kitermelésétől, az elosztáson keresztül egészen a szennyvíz elvezetéséhez és megtisztításához is gépekre, a gépek üzemeltetésére pedig elektromos áramra van szükség. Az elektromos áram kikapcsolása a víziközműveknél – különösen a nagyvárosok esetében – olyan fennakadást okozna az ellátásban, amely rövid úton havária, illetve egészségügyi veszélyhelyzet kialakulásához vezetne.
Mindez tételesen levezethető a jogszabályokból is:
Kezdjük a kályhától, tehát az Alaptörvénytől:
Az Alaptörvény XX. cikk, hogy mindenkinek joga van az egészséges ivóvízhez való hozzáféréshez [5]. Az egészséges környezethez való alapjog [6] pedig implicite biztosítja azt, hogy a szennyvízelvezetés, tárolás és kezelés védje egészségét.
Az Alaptörvény éppen nemrégiben módosított 53. cikkelye a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus esetére is kiterjesztette a Kormány azon jogát, hogy veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkaltos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be., illetve veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.[7]
Az Alaptörvény 54. cikkelye kimondja, hogy az alapvető jogokat még veszélyhelyzetben is csak arányos mértékben lehet korlátozni.[8]
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 4. § -a hatályba megerősítette a veszélyhelyzet alapján eltérő tartalommal alkalmazandó jogszabályokat, és az erre vonatkozó rendeleteket.[9]
Ennek alapján a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt (Katvéd.tv.) az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni 2022. október 31-ig.
A Katvéd. tv. 44.§ cd. pontja szerint:
44. § A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.
A Katvéd.tv. törvény 67.§ (1) kimondja:
A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed
a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
A Katvéd.tv. 67.§ (4) kimondja:
4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
A Katvéd.tv. 67.§ (2) kimondja:
(2) A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti:
a) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,
b) több megyét érintően, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter.
A Katvéd. tv. 68.§ -a szerint:
§ (1) Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását,különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges feltételek megteremtését.
A Katasztrófavédelmi törvény rendelkezésit hajtja végre részletesen a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény, ennek 1.§ -a kimondja:
i.) létfontosságú rendszerelem védelme: a létfontosságú rendszerelem funkciójának, folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat, a sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység,
j) létfontosságú rendszerelem: az 1. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó szolgáltatás, eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, továbbá azok által nyújtott szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához – így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, az ország honvédelméhez, – és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna,
Ugyanezen törvény 2/A. §-a kimondja:
2/A. Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők kijelölése és nyilvántartása
2/A. § (1) Az ágazati kijelölő hatóság a 2. § szerinti eljárás során jelöli ki az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőket.
(2) A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha
a) az alapvető szolgáltatások jegyzékében szereplő szolgáltatást nyújt,
b) az általa nyújtott szolgáltatás nyújtása elektronikus információs rendszerektől függ, és
c) az általa nyújtott szolgáltatást érintő biztonsági esemény a kormányrendeletben meghatározott jelentős zavart okozna az általa nyújtott szolgáltatás biztosításában.
(3) Az ágazati kijelölő hatóság a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölő határozatban rendelkezik az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe.
(3a) A Kormány meghatározza a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges alapvető szolgáltatások jegyzékét.
A létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a 2012. évi CLXVI. törvény rendelkezéseit fejti ki víziközművekkel kapcsolatban. A jogszabály meghatározza, hogy melyek azok a víziközművek, amelyek létfontosságú rendszerelemek:
§ (1) Az ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani
a) a felszíni ivóvízbázisként üzemeltetett tározót 2,5 millió m3 összes tározótérfogat felett,
b) a felszíni és felszín alatti vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 25 000 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget,
c) az ivóvíztároló medencét, ha térfogata meghaladja a 25 000 m3 értéket,
d) azt a közműves ivóvízellátást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret,
e) azt az üdítőital, ásványvíz gyártót, amely gazdasági célú vízhasználatot végez, és lekötött éves vízmennyisége bármely telephelyén meghaladja a 100 000 m3/év mennyiséget.
(2) A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani
a) azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja a 250 000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és működésképtelenné válása a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotát eredményezi,
b) azt a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a Vksztv. szerinti működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret.
A 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6/A.§ szerint:
6/A. § Víz ágazatban rendkívüli eseménynek minősül
a) az a víziközmű szolgáltatási zavar vagy kiesés, amely legalább 3000 felhasználási helyet érint, és helyreállítása várhatóan legalább 4 órát vesz igénybe,
b) a kijelölt víztározó, víztisztító mű, ivóvíztároló medence olyan szennyeződése, zavara, vagy kiesése, amelynek helyreállítása várhatóan legalább 8 órát vesz igénybe,
Abban a kérdésben tehát, hogy egy adott víziközmű elemet ki lehet-e kapcsolni az elektromos áramellátásból, elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy az adott víziközmű elem létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemként került-e azonosításra, de legalábbis megfelel-e az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2.§-ában megfogalmazott feltételeknek?
Amennyiben a fenti kérdésre a válasz igenlő, úgy ezesetben véleményem szerint fel sem merülhet az a kérdés, hogy ezeket a víziközmű elemeket az elektromos áramszolgáltató díjfizetés elmaradása miatt kikapcsolhatná az ellátásból.
Láthatjuk azonban, hogy ezek a feltételek meglehetősen jelentős nagyságú víziközmű elemekre vonatkoznak. Így pl. a víziközmű rendszerek vonatkozásában a 100.000,-es felhasználó egyenértéket teszi a jogszabály a védelem alapjául.
Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokban az esetekben, ahol olyan víziközmű elemekről, vagy rendszerekről van szó, amelyek nem felelnek meg az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? (Kisebbek, kevesebb embert látnak el stb.)
Véleményem szerint Katvéd. tv. és a Vksztv együttes értelmezése alapján azok a víziközművek sem kapcsolhatóak ki az elektromos áramszolgáltatásból, amelyek nem felelnek meg az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
Értelmezésem szerint ugyanis ez nem azt jelenti, hogy CSAK ezek a víziközmű elemek, és rendszerek részesülnek védelemben, hanem azt, hogy EZEK fokozottabb védelemben részesülnek.
A Katvéd.tv. 3.§ -a 5. pontja szerint:
5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapotvagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.
9. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
A Katvéd.tv. 43.§ szerint:
43. § (1) A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.
(A jogszabály szövegében tehát a kritikus infrastruktúra védelem után van egy vessző, ami arra utal, hogy a lakosság alapvető ellátásának biztosítása (nyilván az ivóvíz ellátás és szennyvízszolgáltatás ilyen külön szempontot képez).)
Láthatjuk tehát, hogy az olyan víziközmű elem működésen kívül helyezése is katasztrófa veszélyt idézhet elő, amely nem felel meg a létfontosságú rendszerelem követelményének, hiszen a jogszabály kritikus infrastruktúrák mellett ilyennek tekint minden olyan állapotot is, amely a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti, illetve veszélyezteti az emberi élet és vagyonbiztonságot. Ebben a tekintetben a Katvéd.tv. 43.§-a kötelezettséget is ró a katasztrófa védelmi szervekre.
Egyes közcélú vízi létesítmények, azaz víziközművek, illetve a közcélú vízilétesítmények összefüggő rendszere, azaz víziközmű rendszerek (amelyek működése nem valósítható meg elektromos áramellátás nélkül), kikapcsolása olyan havária helyzetet idézne elő, amely megfelel a Katvéd. tv. 43.§-44. §-aiban meghatározott feltételeknek, azaz a lakossági ellátás zavarát okozná nyilván 3 napot meghaladóan. A magam részéről nem igazán tudok a modern víziközmű üzemeltetésben olyan szegmenst, amelynek működéséhez nem lenne szükség elektromos áramra. Ha akadna is a rendszernek olyan eleme, amelynek működéséhez nem szükséges elektromos áram (pl. gravitációs elvezetésen alapszik) az bizonyosan rendszerkapcsolatban áll olyan elemmel, amely viszont elektromos árammal működik.
Ellenérvként nyilván mindenkinek a solymári lajtoskocsik jutnak az eszébe, hiszen azokkal is megoldható volt az ivóvíz ellátás.[10]
Ezzel szemben viszont jóval erősebb érv, hogy mi történik akkor, ha az áramszolgáltatás kikapcsolása miatt akár csak egy kisváros szennyvízelvezetési rendszere áll le? A jelen munka megírásakor gyakori 40 fokos meleg mellett vajon milyen gyorsan alakulnának ki fertőzések és járványok?
Nyilvánvalóan ez a tilalom nem abszolút, tehát ki lehet kapcsolni az áramszolgáltatást olyan mérési helyeken, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a közszolgálatáshoz: tipikusan ilyen az irodaház, de itt is figyelni kell arra, hogy amennyiben a folyamatirányítás is itt van elhelyezve, akkor már ez sem kapcsolható ki, vagy legalábbis határidő tűzésével addig fenn kell tartani a szolgáltatást, ameddig a víziközmű szolgáltató áthelyezi a folyamatirányítást más telephelyére. (pl. Álláspontom szerint a szennyvíztisztító nem kapcsolható ki az elektromos áram szolgáltatásból, így a folyamatirányítás ide áthelyezhető lenne.)
Összegezve tehát a fentieket, amennyiben a víziközmű szolgáltató nem, vagy csak olyan jelentős késedelemmel tudja az elektromos áram díját megfizetni, amely a VET, illetve az Áramszolgáltató Üzletszabályzata alapján már lehetőséget ad a kikapcsolásra, úgy a vízközmű szolgáltatónak (és az Áramszolgáltatónak) meg kell vizsgálnia, hogy az adott víziközmű vagy víziközmű rendszer védett-e az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján (létfontosságú víziközmű elemként azonosításra került-e, vagy megfelel -e ezen feltételeknek?), amennyiben igen, úgy a kikapcsolás szóba sem jöhet, mivel az már bűncselekményi kategória lenne.
Amennyiben az érintett víziközmű nem tartozik az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálya alá, akkor véleményem szerint az érintett víziközmű szolgáltatónak mérlegelnie kell, hogy az érintett rendszer kizárása az elektromos áramellátásból okozhat-e Katvéd.tv. 43-44.§-a szerinti fennakadást a lakossági ellátásban, vagy veszélyezteti-e az emberi egészséget, az élet és vagyonbiztonságot?
Amennyiben igen, úgy haladéktalanul az illetékes katasztrófavédelmi hatósághoz kell fordulni, és jelezni kell a problémát részeletesen kitérve és lehetőleg alátámasztva azzal, hogy a szolgáltatás leállítása milyen következményekkel fog járni.
Álláspontom szerint a Katasztrófavédelmi hatóságnak (nyilván a bejelentésben foglaltak mérlegelését követően) a Katvéd. Tv. 67. § (1) a.) pontja szerint kell eljárnia, és ennek keretében a veszélyeztetett víziközmű, vagy víziközmű rendszer mérőhelyén az ellátás fenntartására kell köteleznie az Áramszolgáltatót.
Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a víziközmű szolgáltató mindezek mellett NEM mentesül az elektromos áramdíj megfizetésének kötelezettsége alól.
III. Milyen következményei vannak az áramdíj fizetés elmaradásának?
Az Áramszolgáltatónak továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy az így elfogyasztott elektromos áram díjának megtérítését követelje, beleértve a késedelem alapján őt jogszerűen megillető kamatot is.
Ezzel együtt a jogszabályi feltételek fennállása esetén az Áramszolgáltató felszámolási eljárást is kezdeményezhet a víziközmű szolgáltatóval szemben.
Ahogyan fentebb jeleztem, a víziközmű szolgáltató cégek felszámolására vonatkozó szabályokra egy másik írásomban térek ki bővebben, azonban itt is felhívom a figyelmet a Vksztv. 32.§ (1) ab) pontjában foglalt feltételre [11]:
„A 32.§ (1) ab.) alpont szerint a közérdekű üzemeltető kijelölésére ad okot, ha a Szolgálató „víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be”. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Vksztv. ezen rendelkezése nem azonos a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban a Cstv.) 27.§ (2) bekezdésében megfogalmazott fizetésképtelenség fogalmával! Ahhoz, hogy a MEKH a Vksztv. 32.§ (1) ab.) pontjának fennállását állapítsa meg nem szükséges, hogy a szolgáltató ellen az illetékes bíróság jogerősen csőd- vagy felszámolási eljárást rendeljen el. Ezt erősíti a jogszabály azon megfogalmazása, hogy „következik be” kifejezést használ, és nem „következett be” kifejezést, tehát nem egy eredmény állapotot, hanem egy folyamatot minősít. Konkrét, immár jogerős határozattal lezárt ügyben a MEKH ellenőrzés során megállapította, hogy az adott szolgáltató gazdasági pénzügy lehetetlenülése következett be (bár nem állt csőd vagy felszámolási eljárás alatt), ezért a szolgáltatói engedélyt – többszöri felszólítást követően – visszavonta, és – mivel az ellátásért felelős önkormányzatok nem kötöttek szerződést másik szolgáltatóval – a közérdekű üzemeltetőt jelölt ki”
Könnyen előfordulhat tehát, hogy a MEKH az áramdíj tartozás alapján megállapítja a gazdasági ellehetetlenülést, és megindítja a közérdekű üzemeltető kijelölésére vonatkozó eljárást.
Szintén felhívom a figyelmet a közérdekű üzemeltetésről szóló munkámban[12] már kifejtettekre:
„A Víziközmű törvény végrehajtásáról rendelkező 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet (továbbiakban a Vhr.) a fenti rendelkezéseket még azzal egészíti ki a 17.§ (4) bekezdésben, hogy amennyiben előre láthatóan olyan körülmények állnak elő, amelyek indokolttá teszik a közérdekű üzemeltetés elrendelését, úgy azt a mind az ellátásért felelős, mind a Szolgáltató köteles a MEKH felé hivatalosan bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezettséget okról való tudomásszerzést követő 1 azaz egy napon belül kell gyakorolni, és annak elmulasztása elméletileg bírsággal járhat, illetve a „víziközmű szolgáltatással járó kötelezettségek lényeges megszegésének” minősül. „
Véleményem szerint a jogszabály alapján tehát annak a víziközmű szolgáltatónak, amelynek nagy összegű elektromos áram (és ugyanez vonatkozik a földgázra is természetesen) tartozása halmozódott fel, és az elektromos áramszolgáltatóval nem született megállapodása a fizetés átütemezéséről, elvileg már most bejelentéssel kellene élnie a MEKH felé.
IV. Mi lehet a megoldás?
Szívesen adnám azt a tanácsot a víziközmű szolgáltatóknak, hogy hivatkozzanak „vis maior” helyzetre, azonban a Kúria jelenleg hatályos jogértelmezése alapján [13] a gazdasági válság jelenségek nem minősülnek vis maior helyzetnek. (Kérdéses persze, hogy az Alaptörvény módosítását követően ez az álláspont fenntartható-e?) Jelen munka elkészítésének időpontjában ez nem minősül kimentő körülménynek.
Az egyetlen megoldás mindkét Fél számára a fizetési határidők átütemezése lehet, ami persze az áramszolgáltatón múlik.
Véleményem szerint a jelenlegi helyzet tömeges közérdekű üzemeltető kijelöléshez, végső soron pedig az állami integráció felerősödéséhez fog vezetni, ezt a folyamatot erősítheti esetlegesen egy olyan megállapodási rendszer, amelynek keretében az Állam átvállalja az elektromos áram díjának megtérítését, amennyiben a víziközmű szolgáltató tulajdonosi körét képező önkormányzatok átadják a víziközmű vagyont a Vksztv. 5/H.§-a szerint az Államnak.
Kelt: Budapest, 2022. 07. 28.
Dr. Szabó Iván
ügyvéd
[1] VET 47.§ (7) A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:
a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és
c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.
(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
(7b) Ha a (7) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.
(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:
- a) munkaszüneti napon,
- b) ünnepnapon,
- c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,
- d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.
(9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti határozatban meghatározott külön díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.
(10) Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.
[2] 63/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
[3] https://kozmujog.blogspot.com/2021/11/bemenekulthetnek-e-vizikozmu-cegek-is.html
[4] 63/B. § (1) Fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás esetén a közös képviselő kérelme alapján a társasház közös tulajdonban lévő helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális szolgáltatás igénybevételének joga megilleti
- a) a négynél több szintes társasházat, ha abban az ingatlan tulajdonosaként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, vagy
- b) azt a társasházat, amely a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben a fizetési meghagyásos eljárást a társasház közös képviselője által igazoltan megindította
feltéve, hogy az a) vagy b) pontban meghatározott feltételeket a társasház a fizetési késedelem miatti kikapcsolási eljárás megindítása előtt megfelelően igazolta a villamosenergia-kereskedő és az elosztó felé, valamint a késedelmes fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyesekkel
[5] Magyarország Alaptörvénye: XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
[6] Alaptörvény XXI. cikk(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
[7] Alaptörvény 53. cikk:
(1) A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
[8] Alaptörvény 54. cikk: (1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható
[9] 4. § Az Országgyűlés jóváhagyja az egyes, a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása céljából kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 190/2022. (V. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), amellyel a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján, rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, illetve a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott
[10] Figyelembe véve, hogy hány víziközmű szolgáltató halmozott fel áramdíj tartozást, biztos, hogy ENNYI lajtoskocsi nincs az országban, még a Honvédségnél sem
[11] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html
[12] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html
[13] BH2014.147
