Mi történik abban az esetben ha elmarad az állami integráció? Hogyan szűnik meg a víziközmű szolgáltató?

(Vödörből vödörbe…)

Több polgármester is megkeresett az utóbbi időben azzal a kérdéssel, milyen következménnyel jár ha bármilyen oknál fogva nem csatlakoznak az állami integrációhoz?

Az állami integráció lehetőségét (így nevezi meg a folyamatot a Nemzeti Vízművek Zrt. az integrációról szóló ismeretetőjében “Gyakran ismételt kérdések” (továbbiakban úgyis, mint a “GYIK”^[1]) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 2021. június 13-ai módosítása teremtette meg. Ezzel több korábbi írásomban is foglalkoztam^[2].,ezért ennek részletes ismertetésére most nem térek ki.

Szintén korábbi írásomban tértem ki arra^[3], hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. (úgyis mint NV Zrt.) által meghirdetett program nem jogszabályi kötelezettség, hanem a Magyar Állam által tett polgári jogi ajánlat, amit itt röviden abban lehet összefoglalni, hogy amennyiben a jelenlegi ellátásért felelős átadja az önkormányzati törzsvagyon részét képező víziközmű vagyont és azokat a működtető eszközöket, amelyek a víziközmű vagyon üzemeltetését elősegítik, akkor a jelenlegi szolgáltatást ellátó víziközmű cég 2022-ben a víziközmű szolgáltatással kapcsolatban keletkezett fizetési kötelezettségeit (és csak ezt) a Magyar Állam a Nemzeti Vízművek Zrt.-n keresztül kifizeti. Ennek az adósság átvállalásnak a módja az, hogy a Nemzeti Vízművek Zrt ázsiós tőkeemelést hajt végre az adott víziközmű szolgáltató cégben.

(Az előző írásomban is szerepel, de a fontossága miatt ismét kiemelem: bár a GYIK hangsúlyozza, hogy kizárólag a víziközmű szolgáltató 2022-ben fennálló tartozásai kerülnek kiegyenlítésre, de a szerződés tervezetek között szerepel az Állam és a jelenlegi Szolgáltató között megkötendő vagyonkezelési szerződés is! Amennyiben az Állam az adott szolgáltatóval megkötötte a vagyonkezelési szerződést, úgy nagy valószínűséggel fenn fogja tartani annak működését a jövőben is)

Az ázsiós tőke-emelés lényege, hogy a tőkeemelést végrehajtó egyrészt az adott társaság tartaléktőkéjébe helyez vagyoni hozzájárulást (esetünkben pénzbeli hozzájárulást), ez a tőkeemelés a kívülálló számára csak a Társaság mérlegéből derül ki ( A Társaság saját tőkéje: tőketartalék+jegyzett tőke), illetve a Társaság jegyzett tőkéje megemelkedik 5%-al, amely új üzletrész (Kft-k esetében), illetve új részvények (Zrt-k esetében)kibocsátásával történik.

Itt szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy a NV Zrt. web lapján található szerződésminták tartalma 2022.09.15-én frissült^[4], és a legutóbb közzétett tranzakciós szerződések a korábbiakhoz képest változott feltételeket tartalmaznak:

• Az önkormányzatok a vagyonátadást csak az ázsiós tőkeemeléssel egyidejűleg kötelesek végrehajtani (korábbi minta szerint ez előzetesen történt)
• A Magyar Állam részére fenntartott 5%-os részesedés most már elsőbbségi jogokhoz kötött (az elsőbbségi jog tartalmát még nem ismerjük)

Milyen előnyökkel jár ez az ellátásért felelős önkormányzatnak:

• Az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű szolgáltató cég működése 2022. dec 31-ig biztosított
• Az ellátási felelősség (ideértve a víziközművek fejlesztésének kötelezettségét is) megszűnik, és ez továbbiakban a Magyar Államot terheli

Itt most nem térek ki arra, hogy milyen nehézségek léphetnek fel a folyamatban (pl. a víziközmű szolgáltatóban tulajdonos egyes önkormányzatok nem kívánnak részt venni az integrációban, illetve a vegyes tulajdonú víziközmű rendszerek esetén minden tulajdonostársnak meg kell szavaznia a döntés stb. stb.), erről egy későbbi munkában írok majd részletesen.

Az általunk vizsgált kérdés most, hogy mi történik, ha az önkormányzatok úgy döntenek, hogy – legalábbis egyenlőre – nem csatlakoznak az állami integrációhoz?

Az integráció elmaradásának következményei az önkormányzatoknál

Ahogyan korábban többször is írtam, jelenleg nincs jogszabályi kötelezettség az állami integrációhoz történő csatlakozásra, ez most egy csak egy polgári jogi ajánlat volt. Nem követ el tehát semmilyen jogszabályi mulasztást az az önkormányzat amely a NV Zrt. által megadott határidőig nem csatlakozott az integrációhoz.

Sőt, az továbbra is jogszabályi lehetősége a jövőben az önkormányzatnak, hogy a víziközmű vagyont illetve a szolgáltatóban fennálló részesedést felajánlaja a Magyar Államnak, tehát ezek a lehetőségek a határidők lejártát követőe is fennmaradnak. (Az én jogértelmezésem szerint a víziközmű vagyon, és ezzel együtt az ellátási felelősség  ingyenes átadása az Állam részére jogosultság, míg a víziközmű szolgáltatóban fennálló részesedés ingyenes átadása az Állam döntését függő kétoldalú ügylet. lásd erről részletesen korábbi írásomat: https://kozmujog.blogspot.com/2021/10/a-vizikozmuvek-allamositasa-avagy-ez.html

Az integráció elmaradásnak következményei a Szolgáltatóknál

A következmények jóval inkább a viziközmű szolgáltató oldalán fognak beállni.

2022. október elejei állapot szerint szerintem nincs olyan víziközmű szolgáltató (még a legnagyobbak sem), amely a 2023-as teljesen irracionális energiaárakat ki tudná gazdálkodni külső segítség nélkül.

Ez azt jelenti, hogy azon cégek esetében, ahol a tulajdonos önkormányzatok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt az állami integrációban, pótbefizetésre, vagy tőke-emelésre lesz szükség.

Ennek hiányában ezek a cégek várhatóan kb. 2023 márciusáig csőd- illetve felszámolási eljárás alá fognak kerülni. Ez természetesen csak egy becsült dátum és abból indul ki, hogy a legtöbb Szolgáltató a 2022-es évet – még ha jelentős veszteséggel is, de végig tudja csinálni. Természetesen lehetnek olyan szolgáltatók, amelyeknél a fenti tulajdonosi beavatkozás nélkül már 2022-ben beáll a fizetésképtelenség.

Ennél a pontnál ketté kell választanunk a problémát:

• A víziközmű szolgáltatás kérdésére
• A víziközmű szolgáltató cég kérdésére
• A víziközmű szolgáltatás kérdése:

A víziközmű szolgáltató cégek legnagyobb problémáját, mint általában minden gazdálkodó szervezetnek ma Európában, a villamosenergia számlák jelentik. Az ivóvíz és szennyvíz szolgáltatás szempontjából kulcsfontosságú a villamos áram, ezért sokan tartanak attól, hogy az áramszolgáltatók ki fogják kapcsolni az áramot a  víziközmű szolgáltatóknál, ezért esetleg pl. karácsonykor nem lesz víz.

Ez azért nem ilyen egyszerű. A víziközmű szolgáltató nem egy háztartás, vagy vállalkozás ahol valóban lehetőség van a korlátozásra vagy a kikapcsolásra.

Korábbi írásomban^[5] részletesen foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy a katasztrófavédelmi és közegészségügyi jogszabályok miatt ezt az áramszolgáltató nem teheti meg, és ez nemcsak a jogszabályban meghatározott kritikus infrastruktúra elemekre vonatkozik.

Nem kell tehát attól tartani, hogy a víz vagy szennyvíz szolgáltatás egyszer csak megszűnik.

Ugyanezen írásomban azonban azt is kifejtem, hogy attól hogy a szolgáltatás fenntartása miatt az áramszolgáltató nem kapcsolhatja ki az elektromos áramot, még nem azt jelenti hogy ne követelhetné a víziközmű szolgáltatón ezt az összeget, tehát előbb utóbb a cégek csőd-, vagy felszámolási eljárás alá fognak kerülni.

Szintén több korábbi írásomban^[6] is kifejtettem ugyanakkor, hogy ha ilyen veszély fenyeget, akkor beáll a közérdekű üzemeltető kijelölésének a lehetősége a víziközművek felügyeletét ellátó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részéről (MEKH).

Korábbi munkáimban^[7] is felhívtam már a figyelmet arra, hogy a Vksztv. 32. § (1) ab) pontja lehetőséget ad a MEKH-nek közérdekű üzemeltető kijelölésére:

A 32.§ (1) ab.) alpont szerint a közérdekű üzemeltető kijelölésére ad okot, ha a Szolgálató „víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be„.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Vksztv. ezen rendelkezésében foglalt “fizetésképtelenség” nem azonos a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban a Cstv.) 27.§ (2) bekezdésében^[8] megfogalmazott fizetésképtelenség fogalmával! Ahhoz, hogy a MEKH a Vksztv. 32.§ (1) ab.) pontjának fennállását állapítsa meg nem szükséges, hogy a szolgáltató ellen az illetékes bíróság jogerősen csőd- vagy felszámolási eljárást rendeljen el.

Ezt erősíti a jogszabály azon megfogalmazása, hogy „következik be” kifejezést használ, és nem „következett be” kifejezést, tehát nem egy eredmény állapotot, hanem egy folyamatot minősít. Konkrét, immár jogerős határozattal lezárt ügyben a MEKH ellenőrzés során megállapította, hogy az adott szolgáltató gazdasági pénzügy lehetetlenülése következett be (bár nem állt csőd vagy felszámolási eljárás alatt), ezért a szolgáltatói engedélyt – többszöri felszólítást követően – visszavonta, és – mivel az ellátásért felelős önkormányzatok nem kötöttek szerződést másik szolgáltatóval – a közérdekű üzemeltetőt jelölt ki.

A Víziközmű törvény végrehajtásáról rendelkező 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet a fenti rendelkezéseket még azzal egészíti ki a 17.§ (4) bekezdésben, hogy amennyiben előre láthatóan olyan körülmények állnak elő, amelyek indokolttá teszik a közérdekű üzemeltetés elrendelését, úgy azt a mind az Ellátásért Felelős, mind a Szolgáltató köteles a MEKH felé hivatalosan bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezettséget okról való tudomásszerzést követő 1 azaz egy napon belül (!) kell gyakorolni, és annak elmulasztása elméletileg bírsággal járhat, illetve a „víziközmű szolgáltatással járó kötelezettségek lényeges megszegésének” minősül.

Az rendelkezés, hogy körülmény beálltának ismeretében nem kerül bejelentésre a MEKH felé, azért rendkívül veszélyes, mert ez a tény a VHR 17.§ (15) szakasz szerint felügyeleti bírság^[9] kiszabását teszi lehetővé, de ennél is súlyosabb jogkövetkezmény ^[10] , hogy a VHR 19.§ (5) bekezdése szerint a közérdekű üzemeltetési időszak végén  ha van a MEKH által a közérdekű üzemeltető részére jóváhagyott, de a használati díjból meg nem térülő beruházás, akkor ennek ellenértékét annak kell megtéríteni, akit korábban a MEKH bírsággal sújtott.  (vagyis a ki a bejelentést elmulasztotta)

Ebből kiindulva tehát egy viziközmű szolgáltató cég vezető tisztségviselőjének, de egy ellátásért felelős önkormányzat polgármesterének is jól felfogott érdeke, hogy amennyiben 2023-ban a víziközmű szolgáltató cég gazdasági működése 2023-ban már nem fenntartható, úgy hivatalosan értesítse erről a MEKH-et és kérje a közérdekű üzemeltető kijelölését.

Kérdés, hogy ez az időpont mikor áll be?

Véleményem szerint még nem, hiszen attól még nem állt be a fizetésképtelenség, vagy a gazdasági ellehetetlenülés veszélye, hogy egy víziközmű szolgáltató társaság legfőbb szervét alkotó önkormányzatok nem adtak szándéknyilatkozatot (Nemzeti Vízművek web lapja szerinti minta szerinti minta^[11]) arra, hogy a víziközmű vagyont ingyenesen átadják az állam részére.

Álláspontom szerint jelenleg még minden vezető tisztségviselő előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a Társaság Legfőbb szervének döntését kérjék, amelyben a Társaság tagjainak döntését kérjék a veszteség fedezésére pótbefizetéssel, vagy a törzstőke emeléssel. Ez különösen abban az esetben van így, ha a jegyzett tőke és a saját tőke között máris eltérés mutatkozik, ilyenkor a vizsgálni kell, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)  3:189.§^[12] (Kft. esetén), vagy 3:270.§ ^[13]-aiban foglalt feltételek a gyors tőkevesztés vonatkozásában fennállnak-e, különös tekintettel azokra a fordulatokra, amelyek a jövőben beálló fizetésképtelenségre, és a vagyoni fedezet hiányára vonatkoznak.

Közérthetően fogalmazva tehát, ha egy víziközmű szolgáltató társaság tulajdonosi körét alkotó önkormányzatok nem fogadják el az állami integráció lehetőségét, vagy egyszerűen nem döntenek ebben a kérdésben, és a rendelkezésre álló információk alapján a Társaság a 2023-as energiaköltségeket már nem tudja kigazdálkodni, akkor a vezető tisztségviselőnek össze kell hívni a taggyűlést/közgyűlést és az alapító okirat rendelkezéseitől függően pótbefizetést, vagy törzstőke-emelést kell indítványoznia.

Amennyiben a Társaság legfőbb szerve ezt nem fogadja el, vagy nem hajtja végre (nem bocsátja rendelkezésre a szükséges összeget) akkor nyílik meg véleményem szerint az a felelősség, amelyre a VHR. 17. § (4) bekezdésében foglalt 1 napos határidő.

A hivatalos bejelentést követően az eljárás már ismert, és a korábbi írásomban azzal részletesen foglalkoztam.^[14]

Mit jelent ez az ellátásért felelős önkormányzatok vonatkozásában?

Ahogyan arra fentebb is rámutattam tehát a szolgáltatás nem állhat le egy percre sem, a lakosság nem marad ellátatlanul, erre garanciát szolgáltat a közérdekű üzemeltetés intézménye.

A közérdekű üzemeltetéssel már több cikkemben is foglalkoztam, ezért erre most bővebben nem térek ki, de a kialakult helyzetre tekintettel a MEKH valószínűleg valamelyik többségi állami tulajdonban álló regionális szolgáltatót jelöli majd ki közérdekű üzemeltetőnek.

Mi érnek el ezzel végeredményben az önkormányzatok?

• a fejlesztések kérdése ugyanúgy kikerül hatáskörükből (a közérdekű üzemeltetés alatt a gördülő fejlesztési terv végrehajtása szünetel
• a víziközmű szolgáltatóra semmilyen ráhatásuk nincs, tekintve hogy közérdekű üzemeltetés alatt az üzemeltetési jogviszony lényegében a MEKH és a közérdekű üzemeltető között állhat fenn
• a közérdekű üzemeltetés végén a használati díjból nem fedezett beruházásokat a közérdekű üzemeltetőnek meg kell téríteni
• az önkormányzat tulajdonában álló működtető eszközöket a MEKH határozatával közérdekű üzemeltető birtokába adja (ha úgy ítéli meg, hogy azok az üzemeltetés szempontjából szükségesek), igaz ezért a közérdekű üzemeltető használati díjat fizet
• ami megmarad: az a víziközmű vagyon, amelyet továbbra is köteles nyilvántartani, és erre költeni, valamint az elégedetlen lakosok, akik számon kériki a fejlesztések elmaradását

Amint a fentiekből kitűnik, az integráció visszautasításával az önkormányzatok  – hacsak nem döntenek a saját szolgáltatójuk pénzügyi megtámogatása mellett, ahogy azt pl. Debrecen tette – gyakorlatilag ugyanoda jutnak: állami szolgáltató fogja nyújtani a víziközmű szolgáltatást, amibe vajmi kevés beleszólásuk lesz, a saját cégüket viszont elvesztik.

Ha összevetjük mindezt az integráció adta lehetőségekkel, akkor nehezen érthető bármilyen elzárkózás az önkormányzatok részéről.

• A víziközmű szolgáltató cég helyzete (csőd- és felszámolási eljárás)

Az a bejelentés a MEKH felé, hogy a társaság gazdasági helyzete ellehetetlenült, tehát még  nem a Csődtv. szerint csőd-, vagy felszámolási eljárás kezdeményezése, hanem azt a Vhr. 17.§ (4) bekezdése szerint bejelentésnek minősül.

Amennyiben azonban valóban bekövetkezik a tartósan fizetésképtelen helyzet, úgy érdemes megvizsgálni, hogy az eljárás során milyen speciális rendelkezések érvényesülnek a víziközmű szolgáltató társaságok felszámolásának vonatkozásában.

A speciális eljárási kérdéseket két részre oszthatjuk:

 a.)      A Vksztv. -ben elhelyezett. a Csődtv.-től való eltérést tartalmazó speciális eljárási szabályok

b.)       A víziközmű szolgáltató cégek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása esetén alkalmazandó speciális szabályok a Csődtv. rendelkezései szerint:

A Csődtv.-től eltérő speciális szabályokat a Vksztv. 34.§-a sorolja fel^[15], ennek értelmében a felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47.§-ában^[16] meghatározott azonnali elállási és felmondási jogát a közszolgáltatási szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéshez szükséges szerződések vonatkozásában.

Szintén korlátozza a Vksztv. a felszámolót a Csődtv. 48.§^[17] és 49.§^[18] -ában meghatározott lehetőség vonatkozásában, amely a felszámolással érintett vagyon értékesítése és kiadására vonatkozik, amennyiben az érintett vagyon a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását szolgálja.

Speciális rendelkezés az is, hogy a Vksztv. 34.§ (4) bekezdése szerint a víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű teljesítéshez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni

A víziközmű üzemeltetési folytató gazdasági társaságok esetében ugyanakkor egyéb- a Vksztv.-ben nem szabályozott – speciális eljárások is érvényesülnek:

A Cstv. 65.§ (1) bekezdése szerint a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott körbe tartozó gazdálkodó szervezeteket a)amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy b) amelyek esetében – ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg – kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék^[19].

Erre vonatkozóan két speciális szabályt kell kiemelni:

• Az egyik, hogy vagyonfelügyelőként, vagy felszámolóként a Cstv 66. § (2) bekezdése szerint kizárólag a Kormány által rendeletben meghatározott nonprofit gazdasági társaság járhat el. Ez a nonprofit gazdasági társaság jelenleg a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. (székhely: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.; továbbiakban úgyis, mint Állami Felszámoló).
• A másik specialitás, hogy Cstv. 66.§ (2a) pontja szerint az illetékes bíróság a felszámolás kérelem beérkezését követő 3 napon belül kirendeli az állami vagyonfelügyelőt^[20], függetlenül attól, hogy a felszámolási kérelem megalapozott -e!^[21]

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteknek lehetőségük van csődeljárást is kezdeményezni a Cstv.7.§ (1) bekezdése alapján, ebben az esetben az a speciális szabály érvényesül, hogy vagyonfelügyelőként csak az állami felszámoló szervezet jelölhető ki a csődeljárásban.

Mit látunk tehát az önkormányzatok szempontjából?

Akár részt vesznek az állami integrációban, akár nem, végül mindenképpen állami felügyelet alá kerülnek a víziközművek^[22], először üzemeltetési szinten, majd – a jelenlegi energiaárakat figyelmebe véve szinten biztosan bekövetkező – vagyoni szinten is, a felszámolási eljárás elrendelésével.

A lényeges különbség, hogy az integráció biztosíthatná a jelenlegi megszokott szolgáltatók fennmaradását, sőt a jövőre nézve még lehetőség lenne az ott található üzletrészek és részvények, esetleg rendszerfüggetlen elemek későbbi értékesítésére.

Ezzel szemben a közérdekű üzemeltetés, illetve a felszámolási eljárás minden kontrollt megszüntet a szolgáltató felett, és érzéketlenné teszi a cégekben most még meglévő működtető vagyont.

Arról már nem is beszélve, hogy a felszámolási eljárás eleve a munkaviszonyok megszüntetését feltételezi, és az a szakembergárda “szétszélledéséhez” vezet,mely folyamat láthatóan már most is megindult.

Ezen levezetés mellett nehezen támasztható alá logikus érvekkel az állami intergáció visszautasítása….

kelt: Budapest, 2022.10.02.

Dr. Szabó Iván

ügyvéd

^[1] https://nemzetivizmu.hu/integracio/

^[2] https://kozmujog.blogspot.com/2021/10/a-vizikozmuvek-allamositasa-avagy-ez.html

^[3] https://kozmujog.blogspot.com/2022/09/nehany-szo-az-allami-integraciorol.html

^[4] www.nemzetivizmu.hu/integracio/

^[5] https://kozmujog.blogspot.com/2022/07/ki-lehet-e-kapcsolni-az-aramot.html

^[6] https://kozmujog.blogspot.com/2022/07/ki-lehet-e-kapcsolni-az-aramot.html

^[7] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html

^[8] Csődtv. 27.§ (2) *  A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

1. a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy *
2. b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy *
3. c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
4. d) * az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
5. e) * a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
6. f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

^[9] VHR 17.§ (15) *  A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölését szükségessé tevő, a Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdésében rögzített körülményeket, az addigi víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős ezzel összefüggő tevékenységét a kijelölési eljárással egyidejűleg megvizsgálja, és ha jogszabálysértést állapít meg, bírságot szab ki.

^[10] VHR 19.§ (5) *  Ha az engedélyezett fejlesztés ellenértékének kivételével a közérdekű üzemeltető okszerűen felmerült költségei a közérdekű üzemeltetési tevékenység szolgáltatási díjbevételéből részben nem térültek meg, a meg nem térült rész megtérítését a 17. § (15) bekezdése szerint elmarasztalt személy köteles megtéríteni. Több elmarasztalt esetén a megtérítési kötelezettség az elmarasztalt személyeket egyetemlegesen terheli.

^[11] www.nemzetivizmuvek.hu

^[12] Ptk. 3:189. §

3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása] *

(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

1. a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
2. b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
3. c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
4. d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

(3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.

^[13] 3:270. § [A közgyűlés kötelező összehívásának esetei] *

(1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

1. a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
2. b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
3. c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
4. d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

(3) *  Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. Ha az alaptőke leszállítására nincs mód, a részvénytársaságnak az alaptőke-leszállítás meghiúsulására előírt rendelkezéseket kell alkalmaznia.

(4) *  Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályoknál a részvénytársaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.

^[14] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html

^[15] Vksztv. 34. § (1) Víziközmű-szolgáltató esetében – közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5) *  A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.

(6) A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását.

(7) *  A víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni.

^[16] Csődtv. 47. § (1) *  A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.

^[17] Csődtv. 48. § *  (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont – kedvezőbb értékesítés érdekében – a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja

^[18] Csődtv. 49. § *  (1) *  A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a vagyontárgy gyorsan romló termék, vagy ha a pályázati vagy árverés formájában történő értékesítésből várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

^[19] Az egyes víziközmű-szolgáltató gazdálkodó szervezetek stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánításáról 101/2013. (III. 29.) Korm. rendelet

^[20] Csődtv. 2a) *  Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós erre vonatkozó meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik..

^[21] Csődtv. 66. § *  (1) *  A 65. § szerinti esetekben a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén az e törvény rendelkezéseit az e §-ban és a 67. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

^[22] A privatizált cégek kivételt képeznek